Újév

Január 1. az év 1. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 364 szökőévben pedig 365 nap van hátra.

Újévi népszokások:

A Magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján. Ugyanakkor sokféle tiltás is létezett.

• Előírások, tilalmak:
  • baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból
  • bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
  • az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
• Jóslások:
• amelyik leányának először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
• ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
• ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő
• hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk
• ha olvadni kezd, sok bor terem

• A legtöbb Gergely-naptárt használó országban újév napja; gyakran 00:00 órai tűzijátékkal ünneplik
  • bécsi újévi koncert
• a béke világnapja