Kert: tulipán virágzás után

A tulipánnal általában csak virágzáskor törődünk, pedig hogyha azt szeretnénk hogy jövőre legalább ugyanolyan szépek legyenek akkor kell velük dolgoznunk tövenként kb. fél percet. Ugyanezeket megcsinálhatjuk a nárciszokkal is.

Törjük ki a magházakat!

A szárak tetején vannak a magházak. Ezeket egyszerűen kitörjük (hogyha nem kereszteztük a tulipánjainkat ezért nem kell elvetnünk a magokat), úgy hogy a szár megmaradjon, mert sok tápanyag áramlik így vissza a hagymába. Így elkerülhetünk pár betegséget és nem pazarol a növény energiát a magok beérlelésére.

Hagyjuk meg a leveleket!

Ha nem hagyjuk meg a leveleket, akkor a következő évben nem fognak virágozni! Az elvirágzás után minimum 6 héten keresztül hagyjuk meg a leveleket, de ha lehet várjuk meg azt, hogy a levelek maguktól visszahúzódjanak.

Tápozzuk őket!

Vagy virágtáppal locsoljuk, vagy (amit én csinálok) lombtrágyával permetezzük. A virágtáp csomagolásán általában rajta van, hogy mennyire kell hígítani ahhoz, hogy lombtrágyaként lehessen használni. Ettől szebbek lesznek a jövő évi virágok.

Ne kössük össze a leveleket!

Főleg a nárciszok leveleit kötik össze, de egyik hagymás növényét sem szabad, mert egy csomó energiát gyűjt a napból.

Szedjük fel őket!

A tulipánvirágok az ültetés után pár évvel elaprózódnak, és szép természetes csoportokat alkotnak. Az a baj, hogyha nem szedjük fel a hagymákat akkor egy idő után elmarad a virágzás. Ha imádjuk a tulipánokat és van elég időnk és energiánk akkor a hagymákat évente szedjük fel, ha nincs időnk akkor is legalább 3 évente. Először várjuk meg, hogy megsárguljanak a levelek, amint megsárgultak felszedhetjük őket. A hagymákat válogassuk át, és csak az egészséges hagymákat rakjuk el! válasszuk le a kicsiket. Ha a levelek leszáradtak levághatjuk. Száraz, lehetőleg hűvös, sötét helyen tároljuk. Ősszel válogassuk át újra, fertőtlenítsük le az összeset (gombaölővel) és a nagyokat ültessük be a virágágyásba. A kicsiket vessük el egy sorba. a következő évben meg kell jelölni a virágzó töveket, mert azért, hogy a hagymák erősödjenek, az első évi virágfejeket ki kell törni (persze hagyhatjuk őket kicsit virágozni). A virágzóképeseket ültessük át a többi hagymához.
Van olyan aki azt mondja, hogy a tulipánt június 15-én kell felszedni és szeptember 1-én elültetni, ettől függetlenül hogyha az ültetés elmarad, akkor még november elején is pótolhatjuk (ha olyan az idő). Vannak korai és kése tulipánok is, ezért a felszedés ettől függően változhat.
A nárciszokat sokkal ritkábban kell felszedni, azok csoportokban is szépen tudnak virágozni, ha nagyon besűrűsödnének akkor 5 évente szétoszthatjuk a csoportokat, de a nárciszok csoportosan szebbek, és a virágméretük sem lesz kisebb.

Ha ezeket a tippeket betartjuk, akkor valószínűleg a tulipánjaink évről évre egyre szebbek lesznek és az állományunk is nagyobb lesz.

+1 tipp: A világos és a sötét színű tulipánokat lehetőleg a ház két különböző oldalára ültessük, így a virágok nem bántják egymás színét (például nem lesz pár piros csík a sárga tulipán virágában).

Kert: mángold

pár hetes mángoldpalánta

A mángold az egyik legszínesebb zöldség. Szárszíne lehet fehér, piros, vagy sárga. Ha találkozunk a boltban a magjával akkor mindenképpen vegyünk egy csomagnyit. Az a baj, hogy általában csak fehér mángoldhoz van mag, néha piroshoz is. De sárgához még nem láttam... Szóval vegyünk magot, szerintem ha 2 féle van (piros, fehér) és csak 1 csomag magot akarunk venni, akkor pirosat vegyünk (bár egyesek szerint a fehér finomabb). De minél több színű mángoldunk van, annál jobb. A mángold főzés után sem veszíti el a színét, ezért szép színes ételek készíthetőek belőle. (levélnyelét és a levelét fogyasztjuk) Ha találunk mángold palántákat, akkor az is elég, hogyha első évben veszünk 2 cserényit. Ennek előnye, hogy sok növény van egyben, és sárga levélnyelű növények is vannak benne. Ezeket ne próbáljuk meg szétszedni kisebb csoportokra, mert sajnos nem lehet, és visszaveti a fejlődésben már a próbálkozás is.

Ezek a kis növények elég kis szerencsétlennek tűnnek, de később hatalmasra (akár 80 cm is) megnőnek. Gondozásuk hasonló a céklához, mert közeli rokonok (a cékla levelét is hozzá lehet keverni a mángoldhoz főzéskor).

A kiültetés/vetés előtt lazítsuk fel a talajt és egy kis komposztot is keverjük bele.

A cserepes palántákat 40 cm távolságra ültessük ki és készítsünk tányért nekik.

Vetni április és június között vethetjük. A tövek között 10, a sorok között 30 cm helyett hagyjunk. Ha a két sor közé egy árkot készítünk  a víznek, akkor 40 cm a sortávolság. Egy magból elvileg több mag is kikelhet, kiegyelhetjük párleveles korban a növényeket, és a kicsípett növényeket megfőzhetjük.

Tápozás/növényvédelem:

Védekezzünk a csigák ellen. A tetvek ellen szappanos vizet lehet használni.

Az ültetés utáni 2.-4. héten /párleveles kortól kezdhetjük zöldségtáppal locsoni (lehetőleg bionövénytáppal), hetente 1x.

Szüret/felhasználás:

A növényekről a leveleknek max 1/3-át szedjük le. A mángold nagyon sokat tud teremni, ha eleget tápozzuk. A leveleket és a levélnyelet spenótként használhatjuk fel, a a levélnyelet rebarbaraként is használhatjuk.

A mángolt egy nagyon jó zöldség amit érdemes a kertben termelni. 

Kert: vetőszalag

Nagyon sok embernek gondja a kertben, hogy nem tudja pl. a répamagokat jó távolságra vetni. A répát utána ki kell egyelni és ezzel elpazarolunk egy csomó répamagot (mármint akkor hogyha még nincs ehető gyökere a növénynek...). Ezen kívül a répa illatát megérezheti a muroklégy(=répalégy) és tönkreteszi a termésünket... Ezért jó az, hogyha vetőszalagokat készítünk.

Ragaszthatunk a szalagra: répa, fehérrépa (és metélőpetrezselyem, bár ennél palántát is nevelhetünk), saláta, retek és hagymamagot (gyakorlatilag bármilyet amit sorba kell vetni, csak nem jutott több ilyen az eszembe). Borsó/bab/lóbab/stb. nagyobb magokat ne ragasszuk fel mert nincs sok értelme és nem biztos az, hogy a szalag elbírja a magokat. A retekmagot ugyan könnyű elvetni, de én azért készítek belőle szalagot, mert így gyorsabban végzek a vetésével, és ez nem rossz akkor hogyha kint hideg van. Ugyan a retekmag csomagolásán az van, hogy 10cm távolságra kell vetni, de én 5 cm távolságra vetem, és amikor már ehető méretű, akkor (folyamatosan) minden másodikat kiszedem, így több helye lesz a maradéknak ami pont akkorra nő meg, amikorra végeztünk az egyeléssel. Minden más zöldségnél betartom a csomagoláson lévő ültetési távolságot.

hogyan készítsük el?

kell:

• egy nem fényes papírra nyomtatott újság (napilapok)
• olló
• liszt
• víz
• grafit
• magok
• vonalzó
• egy hurkapálcika (én egy 20 cm-es, nem hegyes végűt használok)

1. Az újság szélén lévő 1-1,5 cm széles margókat kivágjuk (szélesebb margónál is csak 1,5 cm széles legyen a  papír). elvileg hogyha nem színes akkor lehet használni a közepét is, de én csak a szélét szoktam.
2. A vonalzóval kimérjük a növények távolságát a papírcsíkon (pl.:retekmag: 5cm), és a ceruzával megjelöljük a magok helyét.
3. Egy kis edénybe lisztet teszünk és hozzáadunk apránként egy kis vizet, csirizt készítünk. (a mennyiségeket nem tudom leírni, látszik az, hogy mikor adtunk hozzá elég vizet)
4. A papírcsíkon a jelölésekre a hurkapálca segítségével csirizt cseppentünk (én több szalagra szoktam egyszerre rácseppenteni a csirizt, ha eleget teszünk akkor nem szárad rá akkorra, amikorra a magokat ragasztjuk fel).
5. H a pálca csak egy kicsit csirizes, akkor meg tudunk vele fogni 1-1 magot és azt beleragasztani  a csirizpöttyökbe.
6. A csíkokat hagyjuk megszáradni. Azonnal felhasználhatjuk (akkor nem kell megvárni a 100%os száradást)  vagy feltekerve tárolhatjuk.

Ez sokkal egyszerűbb, mint így leírva tűnik, és ráadásul nagyon hasznos is.

Kert: október vége,november eleje

Ezeket el kell végezni a kertben mostanában:

Ha még nem volt a kertben fagy akkor:

• a kardvirág hagymáit szedjük fel. Kevesen tudják, hogy a kardvirág hagymája ha elég mélyre van ültetve, akkor kibírhatja a fagyokat. Én úgy szoktam, hogy a hagymák nagy részét felszedem (2/3 részét) a többit bennhagyom. (ezek időben hajtanak ki, én meg későn szoktam sajnos őket kiültetni) Természetesen a hagymák fagytűrése növelhető mulccsal vagy fenyőágakkal. Ha úgy döntünk, hogy bennhagyunk pár hagymát, akkor nem árt a talajfertőtlenítés, vagy a hagymák pár évenkénti felszedése (ez a sok kicsi miatt muszáj is) és fertőtlenítése.
• a nagyfejű krizantémok oldalbimbóit óvatosan csípkedjük ki. A tetvek ellen szappanos vízzel védekezhetünk.
  Minden krizantém: ha erősebb fagyokat mondanak, tegyünk fenyőgallyakat a tövekhez, a hagyományosak kibírhatják e nélkül is, a virágaik is megmaradhatnak, a nagyfejűek tövét (főleg a friss hajtásokat) védeni kell.
• a begóniák tövéhez éjszakára tegyük újságpapírt, ha kisebb fagyok lesznek éjszaka.
• a szobanövényeket, amiket kinnfelejtettünk, vigyük be a szobába, ahol a növények helyén alaposan takarítottunk. Ha nagy pára szokott lenni a teleléskor (pl. egy fűtetlen, zárt növényterelő szobában, de máshol is érdemes figyelni erre), akkor ott most kezeljük a falakat penész ellen. Az ablakkeretekre különös gondot kell fordítani, mert ott fog lecsapódni a pára és tönkremehet az ablakkeret.Szerezzünk be egy páratartalom mérőt (40 és 70 % között kell lennie a páratartalomnak, ami tél elején nehezen megoldható) és egy páraelszívót.
  A növényeket bevitel előtt kezeljük le kártevők és gomba ellen, és csoportokban helyezzük el az ablak közelében, de figyeljünk arra, hogy tudjon köztük mozogni a levegő. Lazábban helyezzük a növényeket, ha lehet. Érdemes szappanos vizes permetezővel készülni a tetvek ellen, amik főleg ősz végén, tél elején, és tél legvégén, tavasz elején vannak (amikor növekednek, de gyenge hajtásokat hoznak). Amikor fagypont felett van a hőmérséklet és túl magas a páratartalom(vagy épp túl alacsony) akkor szellőztessünk. Már napi 5 perc szellőzés is sokat segít. (reggel ébredés után kinyitjuk, és beállítjuk a telefonunkon a jelzést, hogy 10 perc múlva jelezzen, este ugyanezt megismételjük, csak ott mondjuk fél órás szellőzést tartunk)
• telelés előtt a bimbókat, virágokat, terméseket vágjuk le a növényekről. Kivéve a csilikről, mert azokat még pár hétre meleg szobába tesszük, hogy beérleljék a terméseket(bár zölden is ehető, sőt még csípősebb is).
• a kiürült ládákba krizantémokat (pl. a ház körül valahol lévő krizantémdugványokat, amikből biztos találunk pár cserépnyit) a csarabokat/erikákat (erica calluna), díszkáposztákat (ami az 5 °C körüli/alatti hőmérsékletben színesedik szépen) és díszpaprikákat ültetünk. A díszpaprika az egy csilifajta, a díszkáposzta meg káposzta, tehát ha van szívünk akkor ehetünk belőlük. A díszpaprikákat csak süllyesszük a cserépbe, és hűvös helyen (15 °C) teleltessük, tavasszal nőni kezdenek, virágoznak és jövőre megint gyönyörű növényeink  lesznek.
• felássuk a veteményest
• virághagymákat ültetünk

Ha már volt fagy akkor:

• szedjük fel a kána/kanna/rózsanád (canna indica) rizómákat és a dália gumóit.
• a sütőtökök szüretét kezdhetjük.
• a csipkebogyó szüretét is kezdhetjük és készíthetünk belőle lekvárt.
• a naspolya szürete is kezdődhet.
• szedjük fel a nagyfejű krizantémokat, figyeljünk arra, hogy a talajuk nedves legyen, ne száradjon ki, én tavaly 13-15 °C-os, fényes helyen teleltettem, mert ott tudtam nedvesen tartani, de egy 5°C körüli hely jobb.
• a lehullott leveket mind összeszedjük és komposztáljuk.
• ha minden levél lehullott, akkor az örökzöldek kivételével mindent lemosópermetezünk.

Kert: Klívia magról

Bár a legegyszerűbb tőosztással szaporítani ( már ha ki lehet szedni a cserépből), ha sok új növényt szeretnénk vagy csak nem szeretnénk szétszedni a tövet, de szeretnénk még belőle, akkor magot kell vetnünk.

Miután a növény elvirágzik, kis zöld gombócok nőnek a helyén (amiket a legtöbb honlap szerint le kell vágni, de én nem szoktam). A következő nyáron pirosodnak be. Ha még akkor szedjük le amikor már pont elkezdenek a zöld gombócok színesedni, akkor sok tápanyagot megspórolunk a növénynek, viszont a kicsik lassabban kelnek ki. A magtokok ha már bepirosodtak és megpuhultak akkor kezdjük el szedni, mert ezek szebben nőnek. Ha megvárjuk míg a kis gömböcök lepotyognak/eldeformálódnak és akkor szedjük le őket, akkor már valószínüleg csírázó magjaink vannak.

A magtokokat szedjük szét, általában 2 db mag van benne.
Ültessük őket külön-külön cserépbe, először a gyökere fog nagyot nőni és csak pár levelet növeszt.
Az első pár télen egy meleg ablakpárkányra kell tenni, ott szebben fejlődik.
Nagyjából öt év alatt fejlődhet virágzó növénnyé.

Még hagyjuk kint az orchideákat

Néhány orchideát kint kell még hagynunk a szabadba ahhoz hogy virágozzon/szebben virágozzon. A vanda orchideát még 1-2 éjszakát hagyhatjuk kint, ha nappalra betesszük az még jobb mert akkor nagyobb hőingást kap, elkezd virágozni.

A pillangóorchideákat akkor hozzuk be amikor már napokon keresztül volt hűvös idő és már csak továbbhűl a levegő. Ha tartósan 18°C alatt van a hőmérséklet és hajnalban már 13 °C körül akkor ideje bemenekíteni őket.

A csónakorchideák és a dendrobiumok kifejezetten szeretik a hideget. Ha a minimum hőmérséklet 15°C kölül van akkor már nagyon csökkentsük le az öntözést. Legalább két hét hideg kell nekik, nyugodtan maradhatnak ha éjszaka is csak 8 °C körüli a hőmérséklet. az ennél hidegebbet is elviselik, hogyha nem tartós de ha igen, akkor menekítsük be őket egy hűvös (15°C körüli) szobába, és még hagyjuk ott őket hat hétig, de amikor elkezd bimbózni a dendrobium akkor áttehetjük a szobába és kezdjük el rendesen locsolni. ( a hideghatás alatt kevés víz kell nekik)

A csónakorchideákat ne aszaljuk ki teljesen, és ne is hagyjuk kint 10°C alatt, ha már kint megjelenik a bimbója, tegyük 15°C-os helyre.

Fűszerpaprika, Cayennei bors

A paprikaörleményhez, cayennei borshoz ezt kell csinálni, hogy jó legyen.

1. Megfelelő fajta. Cayenne-i borsot csak cayenne-i csiliből lehet készíteni, persze nem lesz rossz íze a más fajta csilitől, de máshogy kéne hívni.
2. Akkor szedjük, amikor a paprikák nagy része már teljesen piros, esetleg már egy kicsit fonnyadt.
3. Hagyjuk jól megszáradni árnyékban a paprikákat, amíg teljesen meg nem fonnyadnak, zörgősnek kell lennie. Egy rétegben szárítsuk.
4. Szedjük le a csumáját, csak a paprikát és a magokat daráljuk, így az íze és a színe is jobb lesz. A cayenne-i borsnak a csípősségét az adja meg.
5. Várjuk meg, amíg kihűl, csak utána csomagoljuk.

Válogassuk szét fajta szerint

Nyár vége, ősz eleje a Kertben

Ezeket kell most megcsinálni a kertben:

• A rózsákat ne tápozzuk komplex táppal, csak szuperfoszfáttal és klórmentes káliummal 1X-2X.
  Az elnyílott virágokat nem vágjuk le, hagyjuk fönn a csipkebogyót.
  Idén már ne locsoljuk, csak ha nagyon kiszárad.
  Ezekkel elősegíthetjük a hajtások beérését, a jobb télállóságot.
• A nagy fejű krizantémok oldalhajtásait és oldalbimbóit szedjük le, hogy nagyob legyen a fővirága.
• A leandereket már nem kell minden nap úgy locsolni, hogy a földje teteje is nedves legyen, elkezdhetjük a metszésüket. (a linkre kattintva érhető el a cikk a leanderekről és a metszésükről)
• Védekezzünk a paradicsomvész ellen.(link)
• Most ültessünk krizantémokat.
• A rossz gyümölcsöket szedjük föl.
• Kezdjük el leszedni az érett terméseket.
• A veteményes talaját takarjuk zöldmulccsal.(link)
• Lazítsuk fel a veteményes néhány ágyását. Vessünk retket, áttelelő salátát, spenótot, sóskát. Duggassunk téli sarjadékhagymát. Ezt tavasszal 45-50 cm (2-3 arasz) távolságra "egyeljük" (értsd:ki kell enni a többit) a benthagyott tövek elkezdenek szaporodni és utána tavasszal már a bokorból szedhetjük a hagymát.
• Vágjuk le az elnyílott virágokat.
• A füge és a körte terméseit naponta ellenőrizzük, az éretteket szedjük le.
• Még 1-2 tápozás fér bele idén, utána már semmit se tápozzunk (csak az orchideákat).
• Már ne metszük és ne ültessük át a cs cserepes növényeket. (kivéve leander, murvafürt/Bougainvillea, esetleg muskátli, begónia)
• Kezdjük el tervezni a jövő évi virágoskertet. Találjuk ki, hogy milyen növényeket, hova kéne ültetnünk, gondoljunk arra, hogy milyen színeket szeretnénk, és hogy folyanatosan van-e virágzó növényünk.
• Védekezzünk még mindig a tetvek ellen. A szappanos-mosogatószeres víz mehet a vándorpoloskákra is. A kicsiket gyorsan el lehet vele pusztítani, a nagyokhoz föl is habosíthatjuk (fölrázhatjuk) a keveréket, és a habot tehetjük rá. Hatásos!
• A szobanövények téli helyét kezdjük el előkészíteni, még akkor is, hogyha nem tudjuk mikor jön a lehülés. Volt olyan év amikor már szeptemberben fagyott. De olyan is volt amikor novemberben. Sose lehet tudni, ezért kell most elkezdeni felkészülni rá.
• Azokat a magokat amiknek hideghatás kell a csírázáshoz, készítsük elő, nemsokára kezdhetjük vetni, tavasszal kel.
• A virágágyásokból szeptember közepe felé felszedni a növényeket, ha szeretnénk díszkáposztát ültetni, a kiszedett növények ha egynyáriak komposztáljuk, ha évelők (pl. begónia, a mindignyíló is) akkor szedjük fel, a gumósokat papírba tegyük a rendes begóniákat, fuksziákat ládákba, papírdobozokba, nem lefedve.

Kert: Paradicsomvész

A mostani esős idő után könnyen előfordulhat paradicsomvész. Megmutatjuk, hogy hogyan menthetjük meg a paradicsomtöveinket.

Először is, mi is az a paradicsomvész?
Egy olyan gomba, ami néhány nap alatt tönkreteheti az összes paradicsomtövünket. A leveleknek a vége kezd először megfeketedni. A burgonyavész az ugyanez, csak a krumplin. Ott, hogyha nem szedjük fel időben a termést, akkor az egészet tönkreteheti. (Paradicsom viszont júliustól van.)

Mit tegyünk ellene?

• A determinált, korai paradicsomokat, hogyha letermettek, vágjuk, ki, ettől szellősebb lesz az "ültetvényünk". 
• Szedjük le az alsó, földre lógó leveleket, távolítsuk el a beteg leveleket.
• Rövid e.ü. idejű réztartalmú szerrel permetezzük a leveleket alul-felül. Tartsuk be az e.ü. időt!
• A dugványokat szedjük ki a paradicsomágyásból ha túl kicsik, a más helyre ültetett dugványokat kötözzük fel, termésérlelés előttig permetezzük többször rézzel, termésérés közben tej-víz 1-6-tal. Ezeken lesz az októberi paradicsom.
• A nagyon beteg töveket szedjük ki, ha a termés még épp, szedjük le. Zacskózzuk be, és tegyünk mellé egy almát/banánt. Ez segít nekik beérni. Ne nyitogassuk a zacskót addig, amíg be nem érik a parink. Dobozba is tehetjük őket.
• A beteg terméseket szedjük le. A szétrepedteket, amiből most egyébként is sok van, szedjük le, természetesen meg lehet enni.
• A mulcsot szedjük föl, újrateríthetjük friss fűvel.

Ha megjelent a vész, a jó fajtákból szedjünk oldalhajtásokat/a csúcshajtást és tegyük vízbe. Ha tavaszig sikerül megtartani, akkor gyönyörűen megnyúlik 1,5-2 m hosszúra, le kell törni a szárról a leveleket, és a szárat elfektetni úgy hogy csak a csúcshajtás pár levélpárja lógjon ki a földből. Így sok gyökeret fejleszt majd.

Sajnos ha megjelent a paradicsomvész, akkor nem nagyon lehet ellene tenni, de ha permetezünk és leszedjük a beteg részeket, akkor hetekkel tovább lehet paradicsomunk.

Kert:Kána (Canna Indica)

Egyéb nevei: kanna, canna, rózsanád

Virágszín: piros, sárga, narancs, fehér, rózsaszín (+pöttyös, cirmos)

Levélszín: zöld, pirosas-barnás

rizómás évelő (gyöktörzse van)

Igényei:

Teljes nap, sok víz (mocsári növény, ne nagyon száradjon ki nyáron a földje), sok trágya.

Ültetés:

két lehetőség:

1. Márciusban becserepezzük, előhajtatjuk, a fagyok után kiültetjük. A növény alá tegyünk egy lapát trágyát.
2. Januártól a teleltetés végéig néha kapnak egy kis vizet, ettől elkezd hajtani, tavasszal a fagyuk után kiültetjük (trágyázással)

Tápozás:

Év közben többször adhatunk neki trágyát, hetente tápozzuk, szereti. A "maradék" tápot is megkaphatja.

Teleltetés:

Az első fagytól megfagy a levélzet, de a talajban még nem fagy át a rizóma. Ilyenkor kell felszedni. (kevésbé bátrak a fagyok előtti napon)

A "hagyományos" fajtákat, azokat csákánnyal kell kifeszíteni a földből mert eltörheti az ásót, lerázni róla a földet és hűvös helyen ládában átteleltetni.

A különlegesebb, kényesebb fajtákat ásóval szedjük fel, nagy földlabdát hagyva, cserépbe téve hűvös helyen tartjuk.

Szaporítás:

A rizóma osztásával és magvetéssel.

A magokat vetés előtt reszeljük meg addig, amíg a héj egy része nem fekete, hanem fehér lesz. Langyos ízbe áztassuk be egy napra. (márciusban vessük)

Reszelés nélkül a magok akár egy évig is elfekszenek.

Kert: Törpe banán (Musa nana) gondozása

Ha bemegyünk a virágboltba, akkor nagy valószínűséggel törpe banánnal találkozunk. Mivel jópofa növény és mert egyébként is szeretjük a banánt, ezért veszünk egy tövet.
A Musa nana termése egyébként ehető, de mégsem a termése miatt ültetik általában. Termést jó körülmények között 2-3 éves korban hoz, de levelei nagyon szépek és trópusi hangulatot keltenek a teraszon.

Elhelyezése (nyáron):
A frissen vásárolt példányokat, és a teleltetésből kirakott példányokat először árnyékos helyre tegyük, folyamatosan szoktassuk a tűző naphoz. Nyáron könnyen összecsukódnak a levelei a tűző napon, ilyenkor árnyékba kell vinni. Pl. Mostanában 30 °C fölött van a hőmérséklet, és a nap is erősen tűz, ilyenkor én szinte egész nap a napellenző alatt tartom.

Föld, locsolás, tápozás, párásítás:
A földjének savanyú kémhatásúnak kell lennie, ph: 5,5 körül kell lennie (+-1). Évente 1-3 alkalommal kell átültetni.
Az én földkeverékem:

• 4 rész Rododendron föld/A típusú virágföld
• 4 rész komposzt
• 4 rész tőzeg
• 1 rész trágya (az idősebbeknél)

Elvileg se túllocsolni, se túltápozni nem lehet. Nyáron tényleg nehéz túllocsolni, ha a tálkájából a locsolás után fél órával kiöntjük a víz nagy részét, egy kicsit viszont hagyunk benne, mert attól párásabb lesz a levegő körülötte, ezért este is párásítsunk. Télen óvatosan locsoljuk, a földje teteje száradjon meg.
Tápozni az átültetéstől számított 2.-4. héttől kell, de ha marad a tápos vízből akkor korábban is locsoljuk vele. November-február: nem kell tápozni.

Teleltetés
Kint ne teleltessük, mert ez nem a télálló fajta (az a Musa basjoo, télálló banán).

1. Szobahőmérsékleten, világos helyen.
2. 13-15 °C-n kevés fénynél.

Szaporítás:

Sok sarjat hoz, ezeket 6 leveles koruktól választhatjuk le. A föld legyen nedves amibe beletesszük a kisgyökeres növényeket. Borítsunk rájuk befőttes üveget, naponta szellőztessük pár percet. Ha néhány napon belül elkezd nőni, akkor biztos, hogy megeredt.

A banán ha jól érzi magát akkor hetente hoz egy levelet (nyáron), és néhány év múlva már teremhet is. 

Miért zöldmulcsozzunk?

Először is kezdjük ott, hogy mi az a zöldmulcs?
Levágott fű/kitépett gyom/növények levágott/letépett levele. A "rendes" mulcs fenyőkéreg vagy fafrgács és száraz.
Egy kicsit szárítsuk kiszórás előtt a zöldmulcsot. Persze ha csak 1-1 gyomot kitépünk az mehet a föld tetejére. A mulcs 1-5 cm. vastag legyen. A kerti utakra tegyük, és ha az ágyásban megnőttek a növények, akkor már oda is.
Beteg növényi részeket ne használjunk!

Miért jó ez nekünk?

1. A giliszták tápanyaggá alakítják a mulcsot. Természetesen először csak a legalját. Télen a hó bemossa a tápanyagokat a talajba, tavasszal eszt szedjük össze.
2. A giliszták alatta fellazítják a talajt.
3. Nem leszünk sárosak, ha elő után be akarunk menni a veteményesbe.
4. Nedvesen tartja a talajt.

Miért reped a paradicsom héja?

Nagyon rossz amikor leszüretelnénk a paradicsomot, erre azt látjuk, hogy a héja fel van repedve. A felrepedés mentén gyakran elkezd rohadni/gombásodni a termés.

Ezeket a terméseket vagy ki kell dobni, ha annyira hibás, vagy a repedést kivágva meg lehet enni.

De miért is van ez?
Az egyenlőtlen vízellátás okozza. Ha a termés növekedésének kezdetekor kevés vizet kap akkor a termés kisebb lesz. De ha még érés előtt elkezdjük több vízzel öntözni, akkor a húsa gyorsabban kezd el nőni, de a héja viszont nem tud ilyen gyorsan nőni. A héj megreped, és a gombás betegségek könnyen bejutnak a növénybe.

De mit csináljak ha eredetileg túl kevés vízzel locsoltam/a nyaralásom alatt alul volt locsolva?
Ha fokozatosan adunk nekik egyre több vizet akkor esetleg elkerülhető a héj felrepedése.

Szóval próbáljunk egyenletes vízadagokkal locsolni, (persze ebbe az is bele tartozik, hogy melegben több kell, hidegben kevesebb) és akkor elkerülhető az, hogy felrepedjen a termés héja.

Kert: talaj: savas-lúgos

A savas talajt kedvelő növények nem bírják ki a lúgos talajt, de a lúgos talajt kedvelő növények eltűrik (általában) az enyhén savas talajt.

savas talajt kedvelő növények: hortenzia (a kékíthető fajták az enyhén savas talajban még rózsaszínek, a nagyon savasban kékek), kamélia, rododendron, azálea, banán, papagályvirág, fenyők, tuják ciprusok (bár ez az utolsó három nem igényel külön földcserét), magnólia

lúgos talaj: a legtöbb növény ilyen, az őshonos fajok pl. Ezért ezt most nem sorolom fel.

Kert: Ezt kell tenni a zellerrel , hogyha azt akarjuk, hogy gumója is legyen

Nagyon fontos a jó fajtaválasztás. Gumós zellert kell ültetni, nem halványító- vagy levélzellert.

A palántákat "billegősre" kell ültetni, néhány nap alatt kiegyenesednek. Ez azt jelenti, hogy olyan magasra kell ültetni, hogy még billegjen.

Július végén vágjuk el a zeller oldalgyökereit (csak az oldalgyökereit), és utána alaposan locsoljuk, mert nagyon könnyen lekókadnak a kevesebb gyökér miatt.

Az alsó leveleket kezdjük szedni, ez is segíti a gumóképzésben. A leveleket fellógatva szárítsuk meg.

Figyeljünk arra, hogy a zellerrel olyankor foglalkozzunk, amikor már régóta nem süt rá a nap, mert ha rásüt akkor könnyen megégethetjük magunkat vele (olyan anyagokat tartalmaz).

Kert: A tarlórépa

Magyarországon főleg Zalában ismerik ezt a zöldséget. Annyira szeretik, hogy Nagykanizsán minden évben van répafesztivál, ahol savanyított répát és répafőzeléket készítenek a versenyzők.
Külföldön pedig nagy választékban árulják a különböző fajtákat.

A tarlórépát (kerékrépa) régen a tarlóba vetették, innen jön a neve. Viszont vannak tavaszi fajtái is, ezeket a fagyok elmúltával vethetjük. A "rendes" fajtákat sokkal könnyebben beszerezhetőek Magyarországon (de még így is elég nehéz). Ezeket májustól vethetjük, de jobb ízük lesz, hogyha július-augusztus körül vetjük. Mindenképpen locsoljuk meg alaposan őket, a gondozása a retekéhez hasonló -> a sok víztől gyorsabban növeszt "gumót". A legszebben félárnyékos helyen nő, de a napot is elviseli (a korai fajták persze mehetnek napra).
A kikelt magoncokat óvjuk a csigáktól. Ha már van néhány valódi levele, egyeljük ki 10 cm távolságra. Folyamatosan locsoljuk, hogy ne menjenek magszárba (ez ilyen melegben könnyű locsolás nélkül), Azok amelyek mégis magot akarnak hozni, húzzuk ki. (Kétéves növény, a második évben fejlődnek ki a /jobb/ magok.) Ha már 5-10 centi a répácskák átmérője, akkor megint egyelnünk kell, de ezeket már meg lehet enni. Az egyelést nem kell egyszerre elvégezni, látni fogjuk, hogy melyik répák a nagyobbak, az azok mellett lévőket húzzuk ki. A répáknak retkes-karalábés íze van.
A kihúzott répákat savanyíthatjuk. Akár a kovászos uborkához hasonlóan is elkészíthetjük (persze kapor nélkül, de fokhagyma sem kell, hogy legyen benne). Karalábéfőzelékhez hasonlóan készíthetünk belőle főzeléket, tehetjük a levesbe karalábé helyett/mellett.

Még lehet vetni az idén (bőven), úgyhogy mindenképpen érdemes megpróbálkozni a termesztésével.

Kert: A csiga

A kertben reggel megrágott növényeket vagy levél nélküli növényeket látunk. A földön és a növényen nyálcsík. Biztosak lehetünk benne, hogy (meztelen)csiga van a kertünkben. Ha narancssárga és kb 10 cm vagy fehér-fekete és kb. 20 cm akkor az spanyol csiga, irtani kell. Engem annyira zavarnak a meztelen csigák, hogy a kertben lévő pár db házas (éti) csigával már nem is törődöm nagyon, hanem csak arrébb teszem, a spanyol csigák többet ártanak.

Mit lehet ellene tenni?
Csak biomódszereket fogok felsorolni, mert én ezeket használom.

Kézi gyűjtés:
Este 11 körül már sok csiga "vadászik" a növényeinkre. Ilyenkor érdemes kimenni és összegyűjteni őket. Kb. fél-egy óra alatt a csigák nagy részét megtaláljuk ami kint van. Figyelni kell arra is, hogy hallani lehet ahogyan eszik a növényeket/másznak. Pl. a hagymát amikor rágják azt lehet hallani. Egyes növényeket imádnak: kicsi magoncok, káposzták, karalábé, karfiol, tarlórépa (kerékrépa, fehérrépa), mángold(ha kicsi), eper (termés), hagyma, édeskömény (ha útban van), kakukkfű, petrezselyem, uborka, dinnye, cukkini, tök (kevésbé), vízitorma, saláták, bazsalikom, krumpli/burgonya (ki mit szeret).
Virágok: kerti tradeszkancia, őszirózsa, fáklyaliliom, sásliliom, büdöske (egy éjszaka alatt az egészet megeszik), krizantém, árnyékliliom (puhább levelűek), petúnia, dália, kána/canna/kanna/rózsanád (ki hogy ismeri), gyűszűvirág.

Permetezés:
A csigák nem szeretik a rezet. Ha a kedvenc növényeinket réztartalmú szerrel (én Bordóilé+kénnel) permetezzük be, akkor ezeket békén fogják hagyni. Ha a csigákat fújjuk le, akkor azok lepotyognak a növényről.

A gyűjtött csigákat ha beszorozzuk hússzal akkor megkapjuk, hogy kb. hány csiga van a kertben. Például egyik nap 113 csigát gyűjtöttem tehát 113X20=2260 tehát ennyi csiga volt a kertemben.
Ha kinthagyjuk az elpusztult csigákat, akkor azokat a következő meg fogja enni. Jó csali, csak undorító. Meg legalább nem a növényeket eszik.

Kávé/tojáshéj/műtrágya:
Ha ezekkel körbeszórjuk az ágyásokat, akkor a csigák kevésbé tudnak bemenni.

Mit nem érdemes ellenük tenni?

-Indiai futókacsa- A csigákat megeszi ha van a közelben víz, de nem biztos, hogy rendes körülményeket tudunk neki biztosítani (főleg télen).

-"Hajítsd át a szomszédba"- A szomszéd megsértődhet, a csigák pedig visszajöhetnek.

-Sörcsapda- Éjszakánkét csak pár csigát lehet velük fogni, és minden nap cserélni kell benne a sört.

Kert: Leander gondozása

Megmutatjuk, hogy hogyan lehet gyönyörű egész nyáron keresztül a leander.

A hely:

Egy olyan hely ahova lehetőleg egész nap tűz a nap. Legyen szellős is.

A cserép:

A kis leandereket fokozatosan ültessük át minden tavasszal legalább 2 mérettel nagyobb cserépbe (már ha kinőtte az előzőt). A nagy leandereket pedig legalább 60 literes edénybe ültessük. Néhány évente a gyökeréből levághatunk alul egy korongot és az oldaláról egy kicsit, ilyenkor a lombját is arányosan vissza kell vágni.
Cserépből a műanyag a legjobb, mert abban nehezebben szárad ki a föld.

Nerium Olenader 'Soeur Agnes'

A víz:

A leandereknek nagyon sok vízre van szükségük, de eredeti élőhelyén (pl. Olaszországban) nem locsolják, ott mélyre megy a gyökere és onnan szívja föl a vizet. Mindig locsoljuk meg, hogyha megszáradt a földje teteje, de ne locsoljuk túl. Tehát annyi vizet kell adni nekik, hogy este locsoláskor kelljen pótolni annyi vizet, amennyi csak másnap délután fogy el.

A táp:

Minden héten adjunk neki káliumtúlsúlyos tápot. (A táp címkéjén a K melletti szám a legnagyobb.) Ilyen pl. a balkonnövény tápoldat.

A metszés:

Van olyan aki tavasszal metszi, én viszont az őszi metszést ajánlom. Vagy a telelőbe vivés előtt, és akkor jobban elfér, vagy szeptemberben, és akkor valószínűbb az, hogy jövőre már virágoznak az új ágak. minden évben az ágak 1/3 át metsszük vissza 1/3 magasságban. Ha ősszel a még nem kinyílt virágbugákat nem vágjuk le, akkor tavasszal korábban fog virágozni. Ha levágjuk akkor először új ágakat fog hozni.

A teleltetés:

A legjobb hely a nagy leandereknek egy 5 °C- körüli hőmérsékletű világos hely. A kisebbeket ennél egy kicsivel melegebb helyen teleltessük. Teleltetés előtt fújjuk le tetű és atka ellen, (ezt egy hét múlva meg kell ismételni) és gombaölővel. Télen hagyjuk jobban kiszáradni, havonta egyszer (néha kétszer) kell meglocsolni.
Kint is lehet teleltetni, ilyenkor lehetőleg még tavasszal ültessük ki, de az sem baj ha ősszel, csak akkor nem tud olyan jól begyökeresedni. A lobkoronájának méreténél 5 cm-el nagyobb (négyzet alakú) hungarocelldarabot vágunk, a közepére egy olyan alakú lyukat vágunk mint a növény törzse. A lapot félbevágjuk, és a növény tövénél összeillesztjük. A hungarocell lap sarkainál négy, a karó vastagságával megegyező lyukat vágunk. Keresztülszúrjuk a karókat a hungarocellen. Az egészet jó alaposan tekerjük be buborékfóliával 2-3 rétegben, és rögzítsük az alját a hungarocell laphoz. Felül vágjunk egy u alakú szellőzőnyílást, az aljára egy egyenes ágat vagy rövid bambuszdarabot ragasztunk, hogy ne "nyissa ki" olyan könnyen a szél. Télen fagymentes napokon szellőztessünk, hosszabb fagy idején pedig hetente kétszer enyhébb napokon szellőztessük max 5 percet.

Szaporítás:

Mag: Ha nem szedjük le az elnyílt virágbugákat, akkor magtokok fejlődnek. (ezeket imádják a tetvek) Akkor kezdhetjük a csíráztatást, amikor kipattannak a magtokok. (télen) A magokat nedves törlőkendőn csíráztatjuk, majd ha megfogható méretű a szára, akkor elültetjük. Ilyenkor több évet kell várni a virágzásra, de megéri, mert igazi különlegességek születhetnek. (A magoncok nem őrzik meg feltétlenül a szüleik tulajdonságát) A magoncok sajnos nem mindig őrzik meg a színüket az első virágzás után.
Dugvány: Metszéskor 15-20 cm hosszú (levél nélküli) ágakat sötétített üvegbe tesszük (persze víz is kell az üvegbe). Télen gyökeret fog ereszteni, nyáron pedig szépen meg fog nőni. Ilyenkor biztos, hogy ugyanolyan lesz a virága, de itt is lehet több év amíg virágozni kezd.

Kert: Június vége, július eleje

Ilyenkor virágzik a levendula, a virágokat 1-2 levélpárral együtt vágjuk le, hogy a bokor megőrizze szép formáját. A virágokat szellős helyen szárítsuk.

Ha most virágzott el a rózsánk, akkor a virágfejtől számítva az utolsó háromosztatú levél alatt kell levágni a szárat. A levágott virágszárat dugványozhatjuk is, de ilyenkor 15-20 cm hosszúra vágjuk le:

1. Levágjuk a száraz virágfejet.
2. Leszerdjük az alsó leveleket, fölül maradjon meg 2 db.
3. Laza, nedves talajba dugjuk, és letakarjuk egy PET palackkal amineklevágjuk az alját és lecsavarjuk a kupakját.
4. Nedvesen tartjuk a földet.
5. Ha nem feketedik meg a szár 6 hét alatt akkor kigyökeresedett.
6. Következő évben ültethető át legkorábban.

Folyamatosan tápozzuk a balkonnövényeket.

A paradicsomot hetente zöldégtáppal locsoljuk, az alsó leveleket már le lehet szedni, a folytonnövőket és a féldetermináltakat mindenképpen kacsoljuk. A kitört kacsokat dugjuk a földbe, vagy tegyük vízbe. 2 hét alatt akkora gyükeret ereszt hogy ki lehet ültetni (már ha nem a helyére dugványozzuk). Ezek a tövek még ősszel teremnek.
Hetente permetezzük tej-víz 1-6 kerverékkel. A bolti tej megfelelő. Ha ezzel permetezzük őket akkor nem lesz kalciumhiányuk (a paradicsomnak nagy a kalciumigénye) és nem vagy nehezebben lesz paradicsomvészes.

A cukkininek, a töknek és a dinnyének a termő virágait porozzuk be. A termő virágok alatt már ott van a terméskezdemény. A porzós virágról a virágport át kell kenni a termő virág bibéjére.
Locsoljuk őket sokat.

Vessük a kétnyári virágokat. Még vethető a díszkáposzta, az árvácska (augusztusban újra), a holdviola (pénzecske), a gyűszűvirág stb.

A veteményesbe vethetünk céklát, tarlórépát, késői répát, édesköményt.

A hortenziákat sok vízzel locsoljuk, de ne tocsogjanak vízben.

A málnát még szedhetjük, a sötét szemek édesek, ha könnyen le lehet húzni akkor biztos érett. A letermett vesszőket tőből vágjuk ki.

Nyírjuk le a sövényt. és a füvet. A füvet nyárra egy kicsit hosszabbra kell vágni, így árnyékolja a tövét.

Csípjük vissza a bokros krizantémok hajtáscsúcsait. A nagyfejű krizantémoknál 3-5 ágat hagyjunk meg, a többit tőből vágjuk ki. A leszedett részeket dugványozzuk, gyorsan gyökeresedik és még idén virágozhat.

Most jön a meleg, de addig is gyűjtsük a meztelencsigákat.

HA ezekkel készen vagyunk akkor gyönyörködjünk a kertben.

Kert:Gyűszűvirág (Digitalis Purpurea)

*kiemelt bejegyzés*
A gyűszűvirág egy kétnyári növény aminek általában lilás vagy rózsaszínes virágai vannak, de lehetnek fehérek is. Mivel kétnyári, ezért most, júniusban kell ahhoz vetni, hogy jövőre virágozzon.

Az apró magokat vethetjük rögtön a szabadföldbe, napos, vagy inkább félárnyékos helyre jól fellazított és komposztozott talajba. Később a kis növénykéket átültethetjük a napra, ha már megerősödtek, de ne felejtsük el a napon lévő növénykéket jobban locsolni.
Ahol nagyon sok a csiga ott nem lehet rögtön szabadföldbe vetni, kis cserepekbe vagy szaporítótálcába vessük őket. A talaja lehet palánta- vagy virágföld, esetleg 1/3 virágföld, 1/3 komposzt, 1/3 nem savanyú tőzeg. A cserepek alatti tányérba tegyünk vizet, hogy a föld átnedvesedjen. A magokat akkor szórjuk a föld tetejére, amikor már nedves a föld. Kelésig tartsuk letakarva.

A palántákat a kelés utáni 2. vagy 3. héttől tápozzuk túlhigított tápoldattal. A cserepes palántákat ültessük mindig nagyobb cserépbe, ha már kinőtték az előzőt. Amikor már van 6-8 levelük, akkor kiültethetjük őket, de szórjuk körbe tojáshéjjal vagy műtrágyával, hogy a csigák ne egyék meg őket.

Második évben május végétől virágzik, és mivel hosszú fürtben van a virága, ezért akár még július elején is lehet rajta virág.

Trükk: Évelő lesz a gyűszűvirágunkból, hogyha a levirágzott virágszárat levágjuk, és nem hagyjuk, hogy a növény magot érleljen.